Svájc, Te csodás :)

Eljött a nap, eljött az egy hét, amit Svájcban töltöttük Marcival a nagynénémnél. November 17.-én indultunk, pont a szülinapomon :) Ez amolyan szülinapi ajándékféleség volt, mert Marcinak meg 14.-én volt, szóval közösen kaptuk, de mi fizettük :) Vonattal mentünk, a jegyet már régebben megvettük, mert féltem, hogy nem lesz hely. Ezúton is tájékoztatnék minden kedves utazót, hogy amit a máv-start honlapon olvas, korlátozott Sparschiene jegyeket illetően, tudja meg, hogy az a korlátozott szám, az mindösszesen 3!!!!!! db-ot jelent!!!! Nem akartam elhinni, hogy majdhogynem egy hónappal az indulás előtt, de 3 héttel mindenképpen előtte mentünk a jegyekért, és már akkor nem volt, de mint kiderült, viccesen és hülyének nézve minket közölte a pénztáros csávó, hogy ez 3 db, úgyhogy felejthetjük is el. Ez a BP-Zürich járatot takarta, ami 2. osztályon oda 39euro lett volna, vissza szintén ennyi. Ez nem jött be. De volt viszont 1. osztályra 59euroért, szintén Sparschiene jegy, de az már nem volt korlátozott vagy mi...ki érti ezt??!?!?!?! Sebaj, a másik jegy amit néztem oda vissza 120euro volt per stück, és az 2. osztályra, szal inkább az 1. osztályra kértem, mégiscsak kirúgunk a hámból vagy mi. :) Egyébként pedig így visszagondolva, mindenkinek inkább ezt ajánlanám, mert azért 11óra az út, és ültem már Bécsig 2. osztályon, ott kevesebb a hely, és biztos nem is bírtuk volna ki 11órát, főleg szegény Marci nem, mert ugye ő magas és így tudott nyújtózkodni, mászkálni.
Na szóval a Keletiből indult a Railjet 6:05-kor, itthonról ezért már 4:40es busszal mentünk, nem akartam lekésni, inkább ott üljek, minthogy valami legyen. Meg a következő busz amúgy is később jött.
Bécsig szerencsére háttal mentünk, vagyis a helyjegyünk olyan vot, hogy hátrafelé menetben indultunk, de jó is volt, mert Bécsnél a Westbahnhofnál hozzácsatolnak még egy sor vagont, szal másik irányba megyünk ki onnan, így a javarésze utat a menetiránnyal egyezően tesszük majd meg. Az elején marha nagy köd volt, meg is ijedtem, hogy nem látunk semmit az Alpokból, de nagy szerencsére kisütött a nap és annyira de annyira gyönyörű helyeken ment el a vonat, hjaajjjj. Mindenkinek ajánlom, hogy ha teheti akkor a nappali járatot válassza, ne az estit, bár el megy vele egy nap, de nagyon megéri!!! :)
Délután 17:20-ra ért Zürichbe a vonat, Nagybaji és a barátnője már várt ránk. Sajnos már sötét volt mire odaértünk, szóval mikor vitt minket Grenchenbe, mert ott lakik, akkor már nem láttunk semmit az útból.
Másnap megint ködös napra ébredtünk a hegyet nem is nagyon láttuk, ami ott volt mellettünk. De azért Maresz felvitt minket, hát valami gyönyörű volt az is. Olyan volt mintha repülőből fotózna az ember, nem látszott a felhőktől a város, de a felhő teteje igen, olyan szép habos-babos volt, csodás! :) Pedig csak 1385m-en voltunk, de nekem teljes újdonság volt, holott voltam már a Kékesen. Ez akkor is más, na. :)
Nem szeretném túlságosan személyesre fogni az írásomat, így nem írom le, hogy hol-merre jártunk, csak a tapasztalatokat.
Svájc jó hely, az emberek nyugodtak, nem idegeskednek feleslegesen, nincs az a rohanás, mint itthon. Ott is megvannak a maguk problémái, de ezek általában, ha jól láttam magán problémák, nem pedig társadalmi. Értem ezt úgy, hogy itthon, ha bemegyünk egy boltban, nem azt nézzük, hogy szúrjunk ki az eladókkal és ő hogy szúrjon ki velünk, meg nem ragasztjuk rá a stresszt a másikra.... Bementünk egy ottani Migrosba, vagy Coopba(mint itthon a Spar, CBA....) és kedvesen mosolyogva köszöntek a pénztárnál és még biztos mondtak valami, legyen szép napja dolgot, csak nem tudok németül így nem értettem. :) És ez nem csak egy nagyobb boltban volt, mint ezek. Egyik nap el kellett menni egy közeli zöldségeshez, ott vettünk egy zacskó répát 1.95frank volt, kb. 1 kiló, és az eladó a kiszámolt apróból visszaadott kb. 60rappent, mert nemtudom..nem kellett neki. :) Szóval jó fej volt.
Egyébként mindenre meg van a maga szabályuk, ezt jó ha tudja az ember, különben szép kis összegeket kell átadni majd a hatóságoknak. Amiről én tudok, pl. ha nem engedünk át a zebrán egy embert és felírja a rendszámunkat, mert épp olyan kedve van, az akár 200frankot is jelenthet. Természetesen mondanom sem kell, nem volt rá példa, hogy 10másodpercet álljunk a zebra előtt, ha át akartunk menni. Jóformán már ha ráfordultál, állt meg az autó. Ehhez persze több minden szükséges. Egyrészt a szabály, másrészt a társadalom, harmadrészt a valós következmények. Nem kell remélem ecsetelnem, hogy itt mire is gondolok. Szóval betartják a sebességkorlátozásokat, mert azért is csekk jár, nem is kicsi! És emiatt nem nagy ügy kb 30-40km/h órás sebességnél lelassítani az autót, ha zebrához érünk. Persze az emberek sem idegbetegek, előzékenyek, én míg ott voltam egyszer ha hallottam egy dudálást, de 1 hétig voltunk kint.
A másik még a töménytelen mennyiségű és minőségi bicikliút. ja meg persze, hogy vigyáznak a bicósokra.
Igaz rengetegen autóval mennek mindenfelé, mert vannak távolságok lakhely és munkahely között, no meg persze az ottani autóvásárlási feltételek és hitelezések sem elhanyagolhatóak a bankok országában.
Visszatérnék még a privát szféra, magántulajdon védelmének kérdésére, ugyanis történt egy igen érdekes sztori velünk az ottlétünk során. :) Mint írottam Grenchenben történt az eset, tehát nem biztos, hogy máshol ez ennyire vérkomoly, de kitudja...ne érje ezek után meglepetés az embert! :) Felvitettük magunkat Grenchenberghez, hogy majd jól le fogunk gyalogolni a betonúton és közbe jókat beszélgetünk Marcival. Mondanom sem kell, kb. mintha Kékesről elindulnál gyalog a szerpentinen lefelé, kb. 2-3-4 óra, attól függ. Inkább mi is a szerpentinen jöttünk, mivel tudtam, hogy úgy is ránksötétedik majd, nem akartam elveszni a túrautakon, mert se térkép, se semmi, csak a telefon volt nálunk. Be is sötétedett. Mareszkám még felfelé úton mutatta, hol kell majd a civilizált részeknél elfordulnunk, mely utcákon jutunk el az ottani gettóba, ahol Nagybaji lakik, bár nekünk az a gettó kb. a budai elit lakótelepnek számítana, csak ott az már szar környék :D beszarás. Szóval valamit mondott, hogy ott a millásnegyednél, ahol majd lejövünk, vigyázzunk majd a privát részeknél, mert oda nem lehet bemenni, lejönni a lépcsőkön. Oksi. Szóval mire leértünk teljes sötétség, már egy telefonhívás, hogy kérünk-e medicopter117-et, vagy lejutottunk már. :) Végülis lejutottunk, és elkezdtünk lemenni a lépcsőkön...az elsőnél még nem volt semmi komoly, de a második tömbnél már akadtak problémák.  Igaz már az fura volt, hogy makulátlan tiszta márványlépcsőkön megyünk lefelé a mozgásérzékelős lámpák meg sorjában kapcsolódnak fel, de hát se kapu, se rács se semmi nem volt, hogy mi azt gondoljuk, itt nem lehet lemenni a lépcsőkön. Aztán egy öltönyös úriember, ottani lakó éppen hazafelé ment, már az ajtónál kereste a kulcsot, mire mi odaértünk. Persze illedelmesen köszöntem, Bonjour. Ő is vissza majd elkezdett németül beszélni. Közöltem angolul, hogy bocsásson meg , de nem beszélünk németül...egyből angolra váltott. Közölte, hogy ez egy privát rész és 2000 frankot jelent ez most nekünk, hogy ide beléptünk. Kicsit ledöbbentem, akkor már tudtam, hogy kár volt lejönni. Mondta, hogy fent ez ki van írva, de hát semmit nem láttunk, mert tök sötét volt, ráadásul nem is értettem volna, max, hogy achtung, vigyázat, de az akár magasfeszültségre is utalhat. Mindegy. Szóval a sokadik bocsánatkérés után jobbnak láttam lelépni gyorsan, nehogy baj legyen. Persze miután még lementünk 2 háznyit a lépcsőkön, láttam, hogy pont ott laknak Mareszék is, szóval, ha ezt tudom, akkor azt mondom, hogy hozzájuk megyünk. A lényeg az, hogy oda kell figyelni mindenre, mert nem lehet csak úgy mindenhova bemászkálni.
Akkor van még az a rengeteg jól kijelölt túristaút, ami karban van tartva, nem nagyon lehet eltévedni...talán megkockáztatom térkép nélkül sem. Nekünk sem volt, csak rábíztuk magunkat a táblákra és arra, hogy tudtuk nagyjából merről jöttünk és merre tartunk...meg a város zajait is lehetett néha hallani. Volt egy Galambluk nevezetű kis vízeséses folyócska Bielben, ahol kb. a kutyával sem találkoztunk ilyenkor, mert erősen télbe hajló volt az idő, és nem járnak arra turisták ilyenkor. Kicsit furcsa is volt, hogy az utcaseprők takarítgatták az utakat, nem is tudnék példát mondani rá, hogy otthon milyen helynek felelne ez meg, de egy erősen elhanyagolt normafai erdei útféleséget képzeljünk el, ami le van kövezve úgy 80-85%-ban. És akkor oda kimennének az utcaseprők és elkezdenék szépen lesöpörni majd elszállítani onnan a falevelet. Ugye nálunk ez kevésbé elképzelhető. És természetesen rádköszönnek, amikor elmész melletük és nem csövik a melósok, mint idehaza, hanem rendes hétköznapi emberek. Nagybaji mondta is, hogy utcaseprő nem is lehetnék, mert azt csak a svájciak kapják meg...holmi bevándorlók nem.
Nem szeretnék nagyon elfogultnak tűnni, de már lehet meg is tettem. A lényeg az, hogy csodálatos hely, tényleg olyan, ahol eltudnám képzelni a kis életünket, csak hát a német..... Persze biztos akárhol máshol is el tudnám képzelni az életünket, csak nem itthon...sajnos. Ilyenkor az ember mindig nagyon rosszul érzi magát, mert látja, hogy máshol mennyire jól működnek a dolgok és nem érti, hogy otthon miért ne működhetne éppúgy, mint máshol. Így olyan érzése van, hogy elhúzták előtte a mézesmadzagot, még meg tudta kicsit csócsálni a végét, hogy egy kicsit rákaphasson az ízére, de aztán egyre távolabb kerül a madzagtól...és minden nap csak álmodni fog róla, addig míg meg nem kaphatja újra, akár csak megízlelni.
Az idő sajnos vészesen fogy, lassan én sem leszek már fiatal, szóval minél hamarabb el kell dönteni mi lesz a folytatás.
Puszi

A technika ördöge...

Nem lesz túl hosszú a poszt, mivel sajnos beütött a krakk(ahogy anyum mondá)és az idén januárban Karcsi által összeszerelt új számítógépemben szolgálatot teljesítő vinyónak annyi, és ment vele az összes kép..stb., amit elképzelhetitek mennyire nagyon sajnálok!!!!!! A körülményekhez képest jól fogadtam, de ez nem tudom minek köszönhető, ugyanis egy röpke pillanatban még az is eszembejutott, hogy kimegyek a kertbe és hozzávágom a betonhoz..ez ilyen belső kisördögös dolog lett volna, de a kisangyalka mégis felülkerekedett az ügyön és nem hagyta elhatalmasodni a sötét oldalt! :D Fogjuk fel viccesen, de akkor is sírhatnékom van..nincs is kedvem sokat írni, mert így csak Marci kisgépe marad, ez meg olyan más, kicsi, nekem gagyi, de valami.
Ami még új infó rólam, megyünk első osztályon Switzerlandba, a szülinapomon, sajnos nem csak oda, de majd talán! :) Többet nem kotyogok, nem akarom elkiabálni a dolgokat. De most rokonlátogatunk és ha szerencsénk lesz, még havat is látunk az idén. :D
Szoríííjjjjjatok!! Pussz

Kirándulás

Mivel nemrég volt egy hosszú hétvége, október 23 miatt, ezért Marcival elterveztük, hogy kirándulunk egy jót. Úgyis nagyon jó időt mondott és valóban az volt. kellemes 24 fok körül, szép napsütés. Elég nyűgös voltam reggel, nem hittem hogy jól fog elsülni a dolog, de elindultunk, mert már nagyon ki akartam mozdulni valahová. Mivel nincs bérletem, és anyuét nem akarom elkérni mivel a mostanihoz nem járultam anyagilag hozzá, emiatt nem lenne szép, meg mostanság nem nagyon volt kedvem elmászkálni, mivel nem költhetek, mert tartalékolnom kell, így nem akaródzik elmenni sem sehova, ne hogy bűnbe essem.
A fogason iszonyatosan sokan voltak, így állva mentünk fel a Széchenyi-hegyre, de szerencsére most valamiért(talán a sok ember a jóidő miatt) nem volt olyan hosszú a felfelé út, mert elég sűrűn jöttek a fogasok...persze mihez képest, mert így is 20 perc volt, mire jön a következő, de a felfelé út gyorsabb volt. :) Mindegy, aki járt már fogassal, az tudja miről van itt szó kérem :D
Aztán felértünk, már olyan szomjas voltam, de nyitva volt a cba Normafánál és kaptam egy nagy adag vizet :) életmentő volt akkor épp, mert már kezdett fájni a fejem a kiszáradástól és még csak akkor indultunk utunkra :) Rengetegen voltak Normafán, mintha valami majális lett volna, Marci mondta, hogy igazából ez lenne a normális, ha ennyi ember járkálna ki a természetbe(bár szerintem ilyen hozzáállással már nem sok maradt volna a természetből, mert romboltok rendesen...) na mindegy, igazából annyira nem érdekelt, mivel tudtam, hogy kb ez a dolog a jános-hegyi kilátóig(Erzsébet kilátó) tart, onnan már nem lesznek sokan. És így lenne 5-ösöm a lottón. Mi amúgy is úgy terveztük, hogy elmegyünk kilátókat nézni, János- hegyi, Nagy-Hárs-hegyi és Kis-Hárs-hegyi. A jánoson már múltkor voltunk, meg most ekkora tömegben menjen fel a halál, szóval csak arra sétáltunk majd mentünk a nagyhárshegyire. Jópofa volt, mikor felmentünk a kilátóra, olyan volt, mint amikor anno még az osztálytársaimmal mentünk kirándulni, Bálinttal és Gáborral, szakközépben. Olyan fura érzés volt, nem tudom leírni, olyan jó is, meg olyan fura, hogy milyen régen volt, azóta öregedtünk...nálam mánia ez az öregedés... Jó lett volna, ha akkor mondjuk valamit belekarcoltunk volna a fiúkkal, és most ennyi év után megnézhettem volna. Az is lehet, hogy írtunk valamit, de én erre már nem emlékszem, csak arra, hogy mennyit ökörködtünk útközben és milyen jól éreztük magunkat :) Ahhh régen volt! :( No de most Marcival mentem és ez a fontos! :) Aztán végül a kishárshegyi kilátóhoz sem mentünk, mert már ott is voltunk, most nem akartunk. Inkább legyalogoltunk még onnan a Moszkváig, de persze nem egyszerűen. Elmentünk Hűvösvölgyig és onnan szép komótosan, igaz a talpam már leszakadt, de nem éreztem magam fáradtnak. Pedig nagyon, de nagyon el akartam már fáradni, mert jó lenne egy frankót aludni végre, úgy hogy előtte ájulásig fáradok. Na majd..
Fényképek erről az utazásról nem készültek mivel Marci mikor még Normafán voltunk közölte, hogy a kártya nincs a gépben, mert otthon leszedte róla a képeket, de nem tette vissza. Ez úgy derült ki, hogy kértem fotózz le azt a gyönyörű nagy fát, ami olyan szépen "őszül" :)
A lényeg, hogy egy jót sétáltunk, láttunk egy nagyon aranyos utcát Napraforgó utca volt a neve, tele aranyos házakkal. Jó volt na, többet kellene kirándulni :)

Mindenféleség

Szóval nézelődöm most már a kiadó szobák közt, annyi féle dologra kell figyelni, meg készülni, hogy néha elveszek a rengetegben, meg megunom...akkor abba is hagyom, mert a végén még kikészülök. Egyenlőre még minden tájékozódás jellegű, mer amíg Marci melózik, addig nem megyünk sehova, de én már nem nézek itthon állást, belefáradtam és teljesen kilátástalan. Ott tart a dolog, hogy már teljesen felbosszant, hogy nem értem miért nem vagyok jó sehova, még csak egy állásinterjúra sem! Van tapasztalatom eladásban, nem tartom magam szar embernek és lustának, nem szoktam kerülni a munkát nem jellemző rám. De egyszerűen senkit sem érdekel a tapasztalatom, már arra gondolok, hogy 27!! évesen öregnek számítok egy pult mögé. Nem tudom meg mert sose derül ki mi a baj. Eszembejutott az önéletrajzom is, hogy lehet az a szar, de már elküldtem pár ismerősnek, hogy ugyan hagyja már jóvá, vagy van-e rajta valami hiba..rossz a kép, régimódi..nem tudom. Mindenki azt mondta eddig, hogy semmi baj vele. Itt már senkit nem érdekel, hogy mit dolgoztál, miben vagy tapasztalt...ezt veszem észre. Lassan már itthon is csak árufeltöltőnek, segédmunkásnak, vagy takarítónak mehetek el..legalábbis én erre tippelek, mert még csak be sem hívnak sehová, hogy legalább egy személyes találkozó keretein belül el lehessen dönteni, hogy kellek-e vagy sem. De így, hogy be sem hívnak, nem egyszerű. Belefáradtam. És ha már itthon is segédmunkásnak lennék jó, akkor minek maradjak éhbérért, akkor inkább külföldön leszek segédmunkás, árufeltöltő, takarító. Ennyi. Jól gondolom? Szerintem jól.
Egyetlen nagyon fontos dolog van ebben az egészben, ez pedig Marci. Ha Ő nem lenne, nem is tudom. Annyira, de annyira hálás vagyok az Úrnak, hogy mellém választotta, mert az Ő hozzáállása és meglátása az, ami előre visz. Ő nem pánikol, mindig nyugtat, hogy bepakolunk, megyünk és megleszünk valahogy, ne aggódjak. Ha olyan embereknek is sikerült, akik teljesen életképtelenek, akkor nekünk miért ne? Lesz tőkénk, nem a semmibe megyünk, meg kell tanulni gondoskodni magunkról, de megoldjuk!! És ilyenkor mindig annyira örülök, mert kettőnk közül én leszek az, aki bömbölni fog, ha valami bajt érez és Ő ott lesz majd mellettem, hogy felpofozzon, hogy térjek észhez és megnyugtat, hogy minden rendben lesz, ne aggódjak!! Ezt kellene magamban is tudatosítani, nem kéne ennyire túlspirázni a dolgokat, hogy mi lesz, jaj mi lesz, mert a végén beleőrülök és Murphy, hogy valami beüt és akkor kikészülök. Sodródni az árral, persze amennyire lehet tudatosan és csak a pozitív oldalát nézni a dolgoknak. Új hely, új emberek, új szokások, más hozzáállás. Ezek jó dolgok, még ha a haza hiányozni is a fog, annyira nagyon sok barátom nincs itthon, hogy a barátok elvesztése fájjon, aki olyan, azzal ezután is fogom tartani a kapcsolatot, megnyugodhat!! :) Szóval a helyzet és körülmények majd adni fogják, mindig mi legyen a következő lépés. :) Úgyhogy nagyon örülök, hogy Ő az Én emberem!! :))))
Most megyek tanulok főzni, mert nem árt tudni dolgokat, amiknek majd ott igazán hasznát veszem, ha magunkra leszünk utalva. Majd jelentkezem!

Gondolatok...tervezgetés...készülődés...?!?!

Szóval.... most azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, akinek hasonló gondolatai támadtak, ebben a korcs országban. Mostanában mi is egyre többet beszélgetünk arról, hogy mi lenne ha..... elmennénk ebből az országból. Ugye apuéknál dolgozik most Marci is és hát hogyismondjam, nem annyira idegen szó ez manapság a főnököket illetően, szóval egy féreg. Ugye egyre több pénze van és egyre inkább úgy érzi többet akar magának, és nem azoknak ad akikből megél. Mert nem ő dolgozik, ő csak felveszi a lét, más meg a belét kidolgozza neki, hogy ő jól érezhesse majd magát a pénzében úszkálva. Mikor a  mostani fizut akarta odaadni, igencsak köcsög volt, ugyanis a túlórákat egyszerűen nem fizette ki. Nevetve mondta, hogy ez nagyon sok és ő ennyit nem hajlandó adni. Hadd ne mondjam, hogy volt, hogy pénteken a 15óra helyett este 10-re értek haza apuék. A többiről nem is beszélve, mert ugye a többi léhűtő fasz meg kimegy ugyan vidékre a Marciékkal, de egyik sem dolgozik, csak Marci meg középső Ati, aztán vígan beírják ők is a túlórát. Szóval köcsögök ott bent mind! És biztos vagyok benne, hogy nem idegen ez a helyzet senki számára, mert elég gyakori esetnek számít ez idehaza. Aztán egyik nap Marci úgy jött haza, hogy már nincs sokáig az a telephely, ahol most vannak, így nézni kell valamit, hogy lehetne vállalkozást indítani stb., mert ő nem szeretne kimenni Vecsésre dolgozni, mert időben is több és ott nem lesz prémium, meg pluszpénz(bár már itt sincs nagyon). Aztán találgattunk, mit lehetne csinálni, vállalkozni. Kitaláltuk, hogy anyu cégének a hatáskörébe vagy mibe beletartozik a takarítás is. És akkor jött az ötlet, hogy esetleg nyitni egy autómosós balhét, takarítás címen és esetleg lezsírozni a haverjával Gabeszkával, hogy ő meg majd ott szélvédőjavít majd mellette. Szem felcsillant és keresgéltünk. Itt nem messze a buszmegállónál van egy kiadó/eladó  hely, oda gondolta Marci. Fel is hívta mennyi lenne a bérleti díj és azt mondta az alapján lehet kalkulálgatni, hogy akkor hogy éri meg. A tulaj 200e-ért adná ki havonta. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy a felcsillant szemek egyből kiégjenek. Számolgatott Marci, hogy mennyi-hogy, de az jött ki, hogyha beleölünk is pénzt, akkor is a maga után fizetett dolgok, meg a bérleti díj, meg egyéb okosságok is 0-ra, vagy esetleg mínuszra hoznák ki a vállalkozást. Az biztos, hogy kb 1 milla vagy esetleg több kellene ahhoz, hogy egyáltalán elinduljon és még lehessen húzni valameddig. Mert nem elsőre indul be, kell vagy 1-2 év, ha szerencséje van az embernek. Szóval elég kilátástalan volt a dolog, van némi félretett pénz, nekem is, neki is, meg esetleg tud kérni anyukájától is, ha muszáj. De sehogy nem jött ki a kalkuláció, amikor végső elkeseredésében Marci annyit mondott akkor inkább menjünk ki Angliába. Mindig beszélgettünk róla, de sose ment el komoly számolgatásba, hogy de mostmár tényleg menjünk. Ugye én amiatt nem mertem nagyon felhozni, mert Marci nem tud angolul, csak nagyon minimálisan és emiatt gondolom nem akart kimenni. De mostmár eljutottunk odáig, hogy elég sokat beszéltünk róla, és az a dolog, hogy átbeszéljük a vállalkozással mennyi pénz menne el és akkor az ember ugyanúgy itthon rohad meg, ha sikerül ha nem(bár őszintén én nem nagyon láttam esélyét annak, hogy esetleg a közeljövőben be is tudna indulni a dolog) és akkor elment rá közel 1 milla. Akkor már inkább pakoljunk és go, azzal a pénzzel tudunk bérelni szállást jóformán 3 hónapig tudunk élni kint és keresni ezerrel melót. Ha nem jön össze(de ne így álljunk a dolgokhoz!) akkor is annyi jó történt velünk, hogy közben úgymond világot is láttunk, nyelvtudásban Marcira ragadna valami, én meg vagy fejlődnék, vagy ragadna valami(merthogy ugye ott tök máshogy beszélnek, és lehet onnan még nekem is a nulláról kell majd indulnom) szóval mindenképpen a kiutazással nyernénk többet, ha már kb. ugyanannyi pénzt szeretnénk mindenképpen belefektetni a továbblépésre. Azóta csillog a szem! Az enyém mindenképpen!:)
És akkor itt jegyezném meg, hogy olyasvalaki látott el engem infókkal és tanáccsal, akivel még nem is találkoztam, csak beszélgettünk. Ő Dóri. Egy kint élő Tomi ismerősnek a barátnője. Tomit még régről ismerem a bicós bikemagos korszakból, de nem beszéltünk már ezeréve. Dóri pedig fogta magát is kiment hozzá, és néha beszélgetünk. Hálát adok az égnek, meg persze neki is, hogy ellát pár tanáccsal és segít infókat szerezni a kint létről  és a hogylétről. Ő is most próbál meg állást keresni, és így teljesen naprakészek az infók és mondta, hogy nyugodtan írhatok, kérdezhetek ő segít. És tőle csak biztatást fogok kapni, hogy induljunk. :) És milyen érdekes, hogy pont tőle nem vártam volna semmi segítséget ez ügyben, attól meg akitől vártam, már egy jó ideje le sem szar, mert már kiment, neki kint jó, meg a családnak, az itthoniak meg rohadjanak meg itt. Pedig senkinek sem, sem neki sem Dórinak nem azt mondtam, hogy keressen nekem munkát mire kimennék. Csak kértem, hogyha esetleg valamit tud, szóljon. Akkor csak a védekezést kaptam, hogy neki is milyen nehéz, magának sem talál.....pedig egy barátnak nem ezt kellett volna írnia,azután, hogy lélekben folyton támogattam. Csak annyit megnyugtatásképpen, hogy oké majd szól. És tudom, hogy nem feltétlenül igaz ez, mert először úgyis magával törődik az ember, de akkor is, meg nyugtathatott volna..hogy majd szól. De inkább azóta se írt egy hangot sem. Szóval nem szeretnék elkanyarodni, Dórit sem arra kértem, hogy keressen nekem melót. Csak leírja, hogy talál, miket néz ő is. Megkérdeztem azt is, mennyiért lehet ott bérelni lakást, meg Marcival kapcsolatban, hogy neki nincs angol nyelvtudása, vele mi a helyzet, ő mennyire találna kint melót. Erre azt írta, hogy lehet ő még hamarabb találna, mint én mert esetleg el tud menni a tescoba raktárba pakolni, árufeltöltőnek stb. fizikai munkára. Én meg max takarítani vagy kitudja. Dóri is azt nézi először. A lényeg, hogy így ismeretlenül is, sokat segít nekem, szóval már nézelődöm én is a lehetőségeket. Ilyen közel még nem került sose ez az utazásos dolog, mint most. Bár én úgy vagyok vele, addig is jó lenne valami meló, még több pénzt gyűjteni, nehogy kopp legyen. De annyira nem sikerül találni, hogy már teljesen kiábrándultam. Meg azon is filóztam, hogy jobb lenne nem télen kimenni, hogy talán ezzel megspórolnánk a fűtésszámlát meg miegyebet. Meg addig még tájékozódnék, hogy mégis mik az esélyeink. De indulni kéne, mostmár tényleg!!! Veszteni valója nem sok van az embernek, nincsenek itthon barátaink, akikért a tűzbe nyúlnánk, ugyanakkor semmi káros szenvedély, se cigi se bulizás, se alkohol..szal erre nem kéne költeni szerencsére, vagy lemondani sem kell róluk. És még fiatalok vagyunk, ha nem próbáljuk meg, lehet bánni fogjuk már, hogy sose tettük. Maga az ország....inkább a helyszínek, ahol mindig sétálunk, azok fognak hiányozni, de a mentalitás nem! És elsősorban a család! De más nem...legalábbis így gondolom!

Jól jártam! :)

Tavasszal még a Glamour napok keretein belül a Humanicban vettem egy teljesen egyszerű, tavaszi-nyári-őszi flangálós zárt cipőt. Akkor ugye volt 20%-os engedmény és így 5590.- volt a cípő.
El is voltam vele, egész jól ment a csőszárú nadrágjaimhoz, ha éppen a városban gyalogoltunk és nem akartam szandiba menni. Szóval elég jól bírta egy darabig, amikor észrevettem, hogy a gumírozott talprésznél elvált az anyagtól a gumi. Akkor még nem volt nekem ez olyan nagy baj, hogy egyből visszavigyem, mert még kellett a cipő kb.őszig, hogy valami zártabb cipőm is legyen, ne csak az asics. De egy idő után azt vettem észre, hogy a talpa is kezd úgymondd kiesni a sarokrésznél. A blokk megvolt, és benne voltam a 6 hónapban, szal vissza is vittük tegnap az Árkádban lévő Humanicba. Kicsit be voltam parázva, mert itthon rákerestem Humanicos reklamációkra és nem olvastam túl sok jót. Mindenhol a kötekedésekről írtak, hogy nem akarták cserélni, bevizsgálni stb. Szóval félve mentem, hogy mivan, ha rám is ez a sors vár, hogy küzdenem kell majd. De szerencsére nem ez lett a vége, az eladónő kedves volt, és megnézette az üzletvezetővel, aki áment hagyott a cipőmre, és egyből visszafizették az árát. Persze levásárolhattam volna, valami jó kis zártabb őszi cipőre, de nem találtam semmi ínyemre valót. Így volt cipőm nyárra is és még az árát is visszakaptam!! :) Most nagyon jól jött, mert nem sok szerencsés dolog történik velem mostanság :( Már egy ilyen apróságnak is tud örülni az ember, ezekben a szürke hétköznapokban :)
Szóval nem néztem teljesen az egész összeg fenekére :), csak 500 ft-ra, mert megvettem magamnak a szürke Essence lakkot(Grey-t to be here), amit már kinéztem magamnak az új szortimentből. Mondjuk anno 349.-volt most nagyobb lett és drágább is 499. De végülis elég jó, az új keféje tetszik, az állaga szerintem fura, hígabb, de meg lehet szokni. Gyorsan szárad, ebből a színből két réteg kell. Kopásásról nem tudok nyilatkozni, mert most kentem fel, meg engem ezek a dolgok annyira nem érdekelnek, hogy nagyon. :) Amikor megunom, vagy nagyon csúnya és már nem javítható, akkor így is-úgy is lemosom, de általában nekem közel 1 hétig maradnak a lakkok a körmeimen, hacsak hamarabb nem unom meg őket. De mivel nem dolgozom, és nem mosogatok ezért lehet, hogyha majd mindkét tevékenységet végezni fogom, már nem fogja ilyen sokáig bírni. Meglátjuk. És még pár hete egy rossmannban,a kiárusításon sikert beszereznem egy Catrice Sitting on a Volcano szemhéjpúdert, 299.- os baráti áron! :) Nagyon szép szürke, és én egyszerűen imádom ezt a dizájn-t, amiben a szemhéjfestékek vannak. Ugyanilyenekben volt anno a Shu Uemura, és amint megtudtam még anno Oscar Lariontól, az a sminkesek netovábbja, a leginkább high-end terméke. Sajnos ezt én nem tudom meg, mert egyrészt nem nagyon kapható nálunk, úgytudom egyáltalán nem :D és mert nagyon drága is nekem, meg annyira nem vagyok nagy sminkes, hogy ilyen kelljen, elvagyok én ezekkel a drogériás cuccokkal is. :) Szóval szeretem a dobozát a Catrice szemhéjpúdereknek, bár ez az első szemfestékem tőlük, meg a pirosító, de még tervezem más színeket is megvásárolni, ha lenne pénzem, meg tényleg használnám is őket, mert elég sok cuccom van és alig használom őket :(
No csak ennyit akartam, most pedig megyek még kiélvezem az utolsó finom őszi napokat, amiket annyira, de annyira imádok! Cupák

Az apró csillámok a fény hatására jelennek meg :)

Jön az ősz! :)

Mostanság nem nagyon volt kedvem írni, pedig történt egy s más, vásároltam ugye a semmiből, mert nincs meló, nincs pénz..csak a tartalék :S Persze megpróbálok így is takarékoskodni, ahogy megy..
A Lushból pedig jelentkeztek még szeptember elején, megbeszélni a próbanapot, ami szept 26 lesz, itt az árkádban. Tök jó, végre valami, de mostmár tényleg az a gyanúm, ennyi idő elteltével, hogy karácsonyra kellek csak... :((( annak rohadtul nem örülnék, mert anno májusban én nem arra jelentkeztem, hanem rendes munkatársnak..no majd ha felvesznek akkor erre rákéreckedem majd! :) Addig is dobok fel pár képöt!

Ezt a sapit sikerült lőni a Stradivariusban 2995.-ért

Igazából ugyanolyan, mint az előző sötétkék, csak azt a Six-ben vettem.

Ezt Marcitól kaptam a névnapomra!! :))

Itt vannak rajta az értékek :)

Milyen jó lesz majd madárkákat, meg repziket kukkolni vele :D

Ezeket meg tegnap fogtam a BausHausban 195.-ért/csomi.
Az a jó, hogy tavaly is ugyanilyenkor sikerült kifogni a gyönyörű tulipánhagymákat, így volt egy sanda gyanúm, hogy idén is be kell nézni ekkortájt :)

Mindig lesznek okostojások...

....természetesen valakinek én leszek az, nekem meg más.
Ebben a cúnya elfajzott világban manapság már bárki számára elérhető az internet, és a különböző közösségi oldalak is, mint a facebook, iwiw, twitter....és még lehetne sorolni, bár én szerencsére csak a facebookot használom. Fejlődik a világ, tudom, de akkor is nehéz elfogadnom, hogy nincs szűrő arra, hogy miféle emberek juthassanak fel ezekre az oldalakra. Erről csak azért szeretnék írni, mert már nem első alkalommal botlom bele egy olyan dologba, ami teljesen kifordít magamból.
Néhány hónapja pl. keringett egy öreg néniről fotó, amint árulja a virágokat egy bevásárlóközpont előtt. Nem bírtam megállni, hogy ne szóljak hozzá az eseményekhez, de bevallom volt bennem egy kis para, hogy tényleg jó ötlet-e elküldenem a megfogalmazott üzenetemet azoknak az embereknek, akik ezt a képet megosztogatják. A véleményem tömören annyi volt, hogy vannak kivételek(ezt kihangsúlyoztam), de nem hiszek minden öregembernek, aki kéreget az utcán, már csak abból kiindulva sem, amikor a saját kertünkben növögető orgonabokorról, magát meghazudtoló illuzionista módon egy öregasszony behajolva a kertünkbe(talán magánterület vagy mi) elkezdte tépkedni izomból az orgonákat, hogy aztán ugye az örsön vagy bánomisénhol szépen árulhassa. Ugyan nem vette észre, hogy valaki bentről figyeli is és rá is lett szólva, hogy nem szégyenli-e magát...de ő hanyag nemmel válaszolt és még megbántva érezte magát, majd elkullogott. Szóval mélységesen felháborító volt az eset, az ember nem tér magához, mi jöhet még?? Nyitom a kaput, tessék csak bejönni, ne hajladozzon ott, még baja esik, ja és van itt még egy kis zöldség is, vigye csak bátran..... Nem szeretném leírni, kaptam ezért az egy hozzászólásért hideget-meleget, de több volt a hideg maradjunk annyiban. És a tudat, amikor támadnak olyanok, akik nem ismernek és olyan őrületes nagy faszságokat hordanak össze, ami számomra teljesen felfoghatatlan és nem azért mert hülye volnék. Csak azt nem bírtam feldolgozni, hogy az emberek többsége tényleg teljesen el van tévelyedve!!! Amit viccből gondoltam csak, hogy ezentúl tényleg nyitva lesz a kapu az öregemberek előtt, akik még ha csúnyán hangzik is és morbid, mégiscsak "meglopnak" a saját kertemben, úgy látszik ez a számomra viccelmélet másoknak vér komoly, és tényleg így gondolják, merthogy drága szegény nyugdíjas, alig él meg valamiből, kell neki a pénz, meg na. Nehéz blogon ilyet leírni, mert igazából ebből teljesen az jöhet le egy kívülállónak, hogy én utálom az öregeket, nem értem meg a helyzetüket, hogy milyen rossz most. Ácsi! Igenis megértő ember vagyok, sajnálom az időseket és nem tudom mi lenne, ha a helyében lennék, de engem arra neveltek, hogy más kertjéből akkor se lopkodjak bármit ami megtetszene. Azért elég sok idő ember vesz körbe itt ahol élünk, mert kiskorom óta ismerek szinte mindenkit a kertvárosban, főleg a közeli utcákban és egyik sem vetemedett bármi hasonlóra sem. Nekik is kevés a nyugdíjuk, egyedül vannak, és nagy kertes házban élnek többnyire, tehát a rezsi sem lehet kicsi. Amit tudnak megtermelnek maguknak a kis kertjükben és egymást segítik, de egyiküket sem láttam még kint ibolyát vagy bármit árulni a buszmegállókban. Jó lehet hivatkozni arra, hogy nem mindenki él kertes házban van, aki panelben vagy városi házban él. Arra is van pár példa, de minek dobálózni, valaki vagy megérti ezt vagy nem. Szóval még én voltam leszólva, hogy védem a kertemet, a magántulajdonomat. Ilyen világban élünk. Remélem ezek az emberek nyitott kapukkal várják az időseket, amikor csak tehetik és nem csak a szájuk jár. De ebbe is bele lehet kötni. Aztán tegnap egy elég érdekes madáretető volt a porondon, amire szintén nem tudtam megállni, hogy ne írjak, mint lelkes madáretető egyed, a madarak védelmére keltem, és megint rosszul tettem???!?!??!?!? Itt egy üvegablakra tapadókorongokkal rácuppantható fatálka szerűség volt, hogy ez milyen design...az egyik ismerősöm osztotta meg, mert neki tetszett és szeretett volna egy olyant. Én pedig írtam, hogy olyant ne szeressen, mert nem megfelelő, mivel a madarakra nézve veszélyes is, mivel nekirepülhetnek az üvegnek, eltörhet a szárnyuk stb., plusz azért sem alkalmas, mert a madarakat nem úgy kell etetni, hogy teljesen kiszolgáltatottak legyenek az embernek és az arcukba tudjunk nézni, mikor esznek. Mindenki tudja, hogy a madár nagyon elővigyázatos, nem csak úgy leül enni, mint a kutya macska, hanem állandóan résen kell lennie, mert valaki másnak Ő maga a táplálék. Szóval minden mocorgásra riadót fújnak, figyelmeztetnek mindenkit, hogy veszély van. Gondoljunk csak bele abba, hogy ha ott van rácuppantva az ablakra az etető, mi meg nézzük, vagy a gyerekek, amikor esznek és megmozdulunk a madár megijed elrepül. És ez sokszor van így, mert nem szobrok vagyunk. Ha sokszor van így, egy idő után a madár megunja és nem jön többet. Érthető nem? Így is stresszben eszik szegénykém, hátha még állandóan mi is stresszeljük. No mindegy, ebbe ne menjünk bele, sztem nem alkalmas. Persze a véleményemre jött is a válasz: - Ez baromság!! Én erre csak annyit írtam, ez is egy vélemény. Ebből is gondolom, hogy túl sok hülye kerül netközelbe, persze ez visszaüthet, mert valakinek pont én leszek az a hülye akiről itt írtam, de akkor nincs is értelme ilyenekről elmélkedni. Egyszerűen csak bosszant, hogy sok tudatlan lény él a környezetünkben, embernek nevezett, kommunikálni nem képes, és nem is hajlandó valaki/mi, aki ilyen beböfögésekkel akarja tudatni, hogy ő is itt van. Mert egyébként tudományosan értelmes mondanivalója nem volt, vagy ha éppen megmagyarázta volna, hogy szte miért baromság, amit írtam. Ugyanez volt jellemző az idős hölgyes esetre is, ott se írt senki értelmeset, vagy mondta volna miért hazudok, vagy akármi, egyszerűen csak egytől egyik szívták a vérem, hogy egy gerinctelen féreg vagyok, nincs szívem. Szóval erre jó a közösségi oldalak létrehozása..valaki nagyon csúnyán meggazdagszik belőle, más pedig kiélheti a gusztustalan ingereit mások felbosszantásával. Ennek lettem én áldozata, pedig csak a véleményemet közöltem....de úgy látom már nincs értelme, a lelki sérültek egyre többen vannak :(

Gyermökvasút :)

Már terveztem régebben is, hogy Marcit meghívom egy gyermekvasutazásra a Hűvösvölgybe, de valamiért nem volt kedve, meg az idő sem volt túl jó...
Most viszont az idő mondhatni túl jó volt és kedv is akadt így elindultunk kirándulni. :)
A hosszú hétvégére való tekintettel azt gondoltam, hogy sokan elmentek nyaralni, de hát nem mindenki, és persze más is tudott olyan jó programot kitalálni, hogy vasutazzon. :) Jó sokan voltunk, de szerencsére volt helyünk hátra a nyitott vagonba. A gyerekek, akik a jegyet ellenőrizték enyhénszólva is pedofiloknak kedvező ruhácskában "dolgoztak", persze főként itt a lányokra gondolok. Kis fekete cipőcske, rövid szoknya, ahol hátul be lehetett látni, fehér térdzokni, fehér kis blúz..már csak a dupla oldalcopf hiányzott :) No mindegy, attól még aranyosak voltak. Szerencsére nem egy 15perces útról volt szó, és olyan helyeket is láttam, amiket eddig még sztem sose, vagy ha láttam is, az nagyon régen lehetett, mert nem is emlékeztem rá. Miután odaértünk Hűvösvölgybe, bementünk az ottani kis múzeumba, 50.- volt a belépő. Jópofa volt, csak egy kis terem, régi ereklyék és fotók voltak a vasútról, meg a gyerekekről.
Aztán elsétáltunk a közeli reptérre, sajnos a nevét nem is tudom pontosan, de rá lehet látni a Hármasra és az ott siklóernyőzőkre. Ezen a reptéren pedig vitorlásrepziket csörlőznek, meg van motoros vitorlás is, ami tök jópofa volt, jó nagy hangja van :)
Erre Marci még nem is volt, mint kiderült, úgyhogy örülök, hogy végre én is tudtam neki valami új helyet mutatni.
nagyon jól éreztük magunkat, mindenkinek ajánlom, hogy ha jó idő van, akkor menjen Gyermekvasútazni! ;)

Vásárolgatás :)

Nagymaros

Tegnap az én jóvoltomból Marci nem ment dolgozni, ugyanis elfelejtettem beállítani az ébresztőt és a biológiai órám 6:44-kor szólalt meg, pedig nagyjából egy órával ezelőtt kellett volna a mechanikai ébresztőnek keltenie :) Sebaj, mondta Marci és tovább aludtunk, én persze szóltam telefonon apunak, hogy ne várja :) Én mivel már fent voltam, nem nagyon tudtam visszaaludni, kimentem rejtvényt fejteni a kertbe, hisz olyan jó idő volt. Már akkor filóztam azon, hogy ha már így alakult, elmehetnénk majd biciklizni, de ezért külön nem keltem fel, mert ráérünk, meg lehet, hogy nem is lesz kedve hozzá. olyan 8 óra tájt, bár inkább 9, Marci felkelt és kijött megnézni, hol vagyok :) Említettem a biciklizést, de a válasz az volt, hogy már rég el kellett volna ahhoz indulni...szóval tudtam, hogy nem sok esély van a biciklizéshez. Elkezdtem látszatkertészkedni, mire az ablakhoz értem a locsolásnak, kiszólt Marci, na jó gyere menjünk biciklizni. Ekkor olyan fél 10 lehetett. :D Gyorsan összekaptam magam és mentünk is Marciékhoz, mert náluk van a bicikli, még fel kell fújni, átnézni. Úgy döntöttük jó lenne eltekerni Nagymarosra a komphoz, mert ott van az a durvajó hamburgeres meg mindenes. Persze nem vonattal Dunakesziig, hogy a dzsuvát kihagyjuk, hanem rendesen vonat nélkül. maximum majd haza jövünk vonattal, mert mire odaérünk, már este lesz :D Szóval elindultunk kicsivel 12 után. 5óra alatt tettük meg az 57 km-t, persze voltak benne pihenős, meg bevásárlós, defektjavítós részek, és én azt mondom büszke vagyok magunkra, mert így "szárazon" elindulni, úgy, hogy sztem tavaly ültünk utoljára bicón, elég jó teljesítmény :) Persze nem maratonisták vagyunk, sztem olyan átlagban 16-18-al mentünk, kényelmesen. Persze útközben rengeteg idióta is volt, akik presztízsnek tartották, hogy elszáguldjanak mellettünk, de odase nekik, hiszen a legtöbbször utolértük őket, csak mi nem lihegtünk utána :D
Haza pedig Kismarosig tekertünk, mert ugye miután odaértünk ettünk egy hambit meg lángost(mert már az is van! :)) és pihengettünk, elment az idő, olyan fél 7 körül lehetett, mikor elindultunk visszafelé. Már fájt a sejhajunk rendesen, ezért döntöttünk úgy, hogy mára ennyi elég is lesz. Fél 9 környékén értünk Marciékhoz, aztán olyan negyed-fél 10 felé hozzánk, szerencsére minden jött így nem kellett várni sokat. Ez a hétfői nap elég tartalmas volt, ahhoz képest, hogy reggel még rejtvényt fejtegetve nem hittem volna, hogy délután egy kiadós tekerés után Nagymaroson egy embertelen finom hamburger társaságában majd a Visegrádi várat fogom hesszölni. :))

Lányok és a csillogás :)

 A mostani bejegyzés kicsit újszerű lesz, de sztem aktuális lehet, bármilyen korszakban és főképp a lányokat, illetve hölgyeket érintheti. Én nagy rajongója vagyok már mióta a kis eszemet tudom a csillogó-villogó dolgoknak. Akár legyen egy drága ékszer, akár egy gagyi kövekkel kirakott bármi sose tudok úgy elmenni mellette, hogy ne nyálazzam össze magam, vagy a kirakatot. Szerintem nem is vagyok ezzel egyedül. Na azért az okádmány giccs jellegű dolgoktól, azért némi ízlés belémszorulása után is ki tud rázni a hideg, szóval azért nem tud orgazmusom lenni, minden egyes csilli-villi dologtól, de ami szép az szép. Bár néha Marci mondja, hogy amit éppen nézek az egy hányadék, de én mégis nézem, mert nekem viszont remekmű, egy gyönyör...nem egyforma az ízlésünk :D Mivel mostanában nagyon rá vagyok buzulva a körömfestésre, meg mindenféle manikűrözéses dologra, ezért vettem magamnak kis swarovski jellegű, vagy az(?) strasszköveket, aprócskákat, hogy fel tudjam ragasztani a kis körmömre. Eszméletlen, hogy el tudok lenni vele akár órákat, hogy milyen szépen csillog, milyen szép, jaj!! Legnagyobb vágyam már tavaly óta a holographic körömlakk, de mivel itthon még nem nagyon kapni, vagy kúva drága, vagy csak külföldön lehet hozzájutni ezért még nincsen. Reménykedem abban, hogy majd lesz valami olcsóbb utánzat jellegű valami, mint ahogy történt az a pelyhes lakkal, amikor kidobott a piacra az essence is belőle, csak ő 590-ért adja. Úgyhogy most várok, hátha jövőre vagy nemtudom, de lesz belőle elérhetőbb áron itthon. Na de nem is ez a lényeg, hanem, hogy rá kellett jönnöm, hogy nem csak én vagyok ilyen agyament, hogy nézegetem a körmömön a csillogó strasszokat, meg akármit, ami egy kicsit is más, mint a megszokott. Fent a youtube-on annyi videó van a hologramos körömlakk életbeli "működéséről", hogy az valami hhhihhhetetlen. :D  Szóval nekünk nőknek, mennyire nagy megnyugvást jelent, ha felmegyünk a youtube-ra, beírjuk a lakk nevét, márkáját, típusát, akármilyét és kiadja a lakkot és megnézhetjük élesben!! :) Nem tudok betelni ezekkel a videókkal, milyen szépen csillog, meg hűű, meg vaóóó nekem ilyen kell, mostan!! És valaki van, aki ezt fel is veszi nekünk, hogy nézhessük, csodáljuk, akarjuk. Hát nem elképesztő? :) Szóval van rá igény. Ebben ez eltorzult, rohanó világban, nekünk nőknek, ez egy annyira megnyugtató dolog, egy apró falatka boldogság az életünkben, legalábbis az enyémben biztosan. Ha már belegondolok, hogy mikor sétálunk és közben mutogatom Marcinak a körmöm, közben meg mondom neki, látod milyen szép? Persze mit mondjon rá, minden percben ezt csodálom, mozgatom úgy az ujjamat, hogy csillogjon. Tudom, ezt betegesnek gondolhatjátok, de annyira azért nem olyan durvi a dolog, de mondjuk, ha szar a hangulatom és éppen van a körmömön egy kis strassz, akkor elkezdem nézegetni a csillogását. Ha csak addig a pillanatig, de teljesen hipnotizálva vagyok és se nem hallok, se nem látok :) A többi szemhéjfestékbe, meg mindenféle más cuccba nem megyek bele, de hasonló a helyzet, egyedül a ruháknál nem csípem az ilyesmit, szóval nem fog engem senki strasszköves ruházatban látni, csakis ezért! :)
No hát ez lenne mára a kis elmélkedésem, nyitok is egy ilyen címkét, hátha eszembejut még valami ökörség! :))
Pussz

Olümpia

Mióta augusztus 27 óta megnyitották az idei londoni olimpiai játékokat, a tvt-elég ritkán lehet kilőni, mert amit tudok megnézek és szurkolok erőteljesen a magyaroknak. Voltak gyönyörű pillanatok, voltak kevésbé jók és valahogy azt kell mondjam, van egy olyan érzésem, hogy a magyarokat valamiért nem nagyon csipázzák az olimpián. A bírok például legtöbbször az ellenfélnek fújnak pontokat, meg ők a kezdeményezettek szabaddobásra, 7-esre, 20-asra, 11-esre... meg mittudomén mire még. Szóval nem áll jól a szénánk, akárhogy is nézem. A férfi vízilabdások meg egyszerűen elfáradtak szerintem. Persze eszem ágában sincs leírni őket, hiszen a 3 olimpiai érem, nem arra utal, hogy szarok vagyunk, egyszerűen csak elfáradtak. Nehezen szedték össze magukat a szerbek ellen, persze ők mindig is erősek voltak nekünk. Szóval nehéz, de nem lehet haragudni rájuk, a többiek is már egyre fiatalabbak, nem nagyon van utánpótlás, vagyis nem látom. Viszont judo-ban elég jók voltunk, egy bronz és ezüst van nekünk, eddig mondjuk ezt az ágat sose néztem, de elég jó volt. A megnyitó egyszerűen szar volt, nekem egyáltalán nem tetszett. Egyedül a tűzijáték miatt maradtam fent, meg a bevonulásért, de nem hozta a vártakat. Egyedül még Mr. Bean volt az értékelhető dolog az egészben, az jó volt! :)
Egyszóval reménykedem még sok szép eredményben, de erős a mezőny és nem is nagyon szeretnek minket....inkább a kínaiakat...pfff.
HAJRÁ MAGYAROK!!!!!!! :)))

Pluméria

Ééééés igeeeeen!!
Ciprusi nyaralásunk óta (2009 te jóóó éééég) vágytam rá, és akkor még a nevét sem tudtam, csak keresgéltem és aztán talán valakinek a fényképén megláttam és oda volt írva a neve. Na onnantól kezdve elkezdtem kutatni a beszerzése után, anyagiak stb. Nem sok jóval kecsegtetett, egyrészt, mert magyar oldalakon semmit sem lehet találni róla, ezáltal már evidens, hogy nagyon nem is foglalkoznak itthon vele, de végül csak találtam az index fórumon egy topicot és elkezdtem nézelődni. Nagyjából azt sikerült kibogozni, hogy hasonló a bugik neveléséhez, tűző nap nyáron, sok napfény, télen bemegy, 15fok körül teleljen, érheti napfény akkor is, de nem muszáj, csak akkor ledobálja a leveleit,mint a bugik. Télen alig kell neki víz, szinte nulla. Nyáron tápozni kell, mint az állat. Nagyjából ennyi, de persze ezt ésszel kell csinálni, mert amúgy kényes kis növény. Na szóval mindig akadályba ütköztem a beszerzését illetően, mert a kifejlett példányok elég borsosak voltak, a magok beszerzése meg ebayes dolog lett volna, vagy vaterás, de az meg nem megbízható, mármint a magok életképességét figyelve. Ígyhát sajnálattal vettem tudomásul, hogy ennek a projectnek annyi, majd csak nyáladzom a fórumosok által feltett képekre...
TEGNAPIG!! :)
Ugyanis egy pesten lakó srác épp eladogatott pár kifejlett példányt és mivel különböző magasságúak voltak és mind 2000ft, nem bírtam ellenállni. Meg is beszéltük a személyes találkozót, Pestszentimrén laknak, oda elmentünk Marcival, mert én nem tudtam volna egyedül elhozni, állítólag a legkisebb is olyan nagy :D
Borzasztó rendesek voltak, és tényleg sok volt a plumériákból  nekik. Szép nagy kertjük volt, gyönyörű fűvel, volt bugijuk is :)
No aztán beszélgettünk, megtaláltuk a közös hangot, mivel ők is fiatalok. Nagyon rá akart beszélni még egyre, de én direkt annyi pénzt vittem, nem többet, mert nem mertem kettőt venni, mi van ha az az egy is amit akarok elpusztul nálam? :(( De annyira jó volt a rádumáló készsége, hogy végül rábeszélt még egyre és még a hazafuvarozást is vállalta!! :) Mert a másik gond ez volt, emiatt sem akartam másikat, így is egy agyhalál volt odajutni, a koszos határ úttól...blöe. Szóval lett egy fehér-sárga virágú és a másik egy lila lesz, bár igazából a fene tudja, ő is az erezet színéből kalkulálta, hogy milyen lehet. :) Ja igen és így a 2 került 3000-be, naggyon naggyon boldog voltam!! Még most is, amikor kinézek az ablakon és látom őket!! :) Dobok is fel képeket róluk. Talán jövőre már virágozhatnak is, én legalább is nagyon remélem, de ennek sok befolyásoló tényezője van, majd meglátjuk, viszont szeretgetni fogom majd ezerrel. :)

Mászkálódás

Szerdán Marci kivett egy szabadnapot és elmentünk mászkálni. Már múlthéten mikor Esztergomban voltunk, útközben észrevettem, hogy a Népszigetnél van valami állatfarm, és megbeszéltük, hogy legközelebb arra megyünk majd. Most itt volt az alkalom, szerencsére pont kellemesen jó idő volt, nem tűzött a nap, így nem féltem a napszúrástól sem, és fújt a szél is, pont annyira amennyire kell. :) Reggel még elmentünk a Moyra shopba a körútra, vettem egy körömágybőr ápoló olajat, aztán onnan meg mehettünk 3-as metróval az Újpest-Városkapuhoz onnan pedig gyalogoltunk a hídon a farmig. Nagyon jópofa volt a hely, és sok kecske volt, több fajta, de nem ismerem annyira őket és láttunk pici kecskécskét is. :) Az ott álldogálók szerint nem rég született és valószínű nemsokára jönni fog a második, mert általában párosával szülnek a kecskék. Nagyon cuki volt, csináltunk pár képet róla, ott botladozott, tanulgatott járni. Utána körbejártuk a szigetet, leültünk egy stégre, aztán elindultunk az Auchanba, ami a budai oldalon volt. Ott ettünk, ittunk, vásároltunk vizet az útra és elindultunk a Római partra. Hazafelé hévvel mentünk, leszálltunk a Margit-hídnál és elgyalogoltunk a Deákra a Lánchídon át. Milyen jól tettük, hogy arra mentünk. Ugyanis egy fecske a hídon leszállt a korlátra és arra lettünk figyelmesek, hogy nem ijed meg attól, hogy az emberek mellette mennek el. Persze mondanom sem kell, hogy az emberek nem vették észre, hogy ott van..szerencsére. marci készített róla képeket, aztán egyre közelebb mentünk, és még akkor sem repült el. Megijedtem, hogy nincs-e valami baja, ez nem normális, hogy nem repül, hiszen ösztönösen el kellene repülnie, de nem teszi. Aztán végül olyan közel kerültünk hozzá, hogy Marci meg is tudta simogatni!! Utána egy kicsit én is megsimogattam, le is lett fotózva, aztán egy szellő jöttével elrepült a másik oldalra, és ott is megpihent. Remélem nem lesz baja, vagy nincs komolyabb baja szegénynek, mert kívülről nem tűnt betegnek, de lehet, hogy belső szervi problémái lehetnek. Istenkém remélem megmarad, annyira egy csodálatos kis teremtmény volt, soha ilyen élményben nem volt még részem. Csodálatos volt!!

The 6th anniversary

6évesek lettünk!!!! Hát nem csodálatos??? Olyan boldog vagyok el sem tudom mondani!! Úgy érzem életem párját leltem meg Marciban! De jó, hogy összefújt a szél minket :) Minden megvan benne, ami kellhet. Mostanában olyan sokszor beszélgetünk mindenféléről, és olyan, mintha egy lelki társ is lenne, meg legjobb barát, meg szerelem. Szóval all in one!! Ez sokat jelent nekem, akinek nincsenek barátai, mert néha jólesik megbeszélni a dolgokat mással és vele meg lehet. igaz a csajos dolgok annyira nem érdeklik, de hát miért is érdekelje, ilyenkor jó lenne azért vmi barinő, de mivel nincs túl sok ilyen, hogy erre igényem legyen így kár is lenne barátnőt tartani ezért a pár napért :D Szóval szerelmes vagyok, nagyon jól érzem magam lelkileg, igaz mindig próbálom magam még így is kizsigerelni idegileg...nem tudom miért..megszoktam volna?? Mondjuk a skorpiók állítólag amúgy is mindig saját magukat idegelik, lehet ez is egyfajta lételemünk, de nem túl egészséges az tuti. Na mindegy is a lényeg az, hogy BOLDOG VAGYOK!!! Annyi nyomorúság után, ami szerelemben ért, teljes lett az életem és ez nagyon jóó! :))
Köszönöm Malackám!!! :*******

Meleg van

Már 2. hete nem esett az eső, folyamatosan 37-38-40 fok van, ömlik a víz az emberről és én ráadásul mostanában sokszor napszúrást kapok. Nem tudom miért, mert régen nem volt ennyire szar a helyzet, de most az. Bosszant, mert nem tudok elmenni sehova, mert tényleg 5 perc és ha tűzi a fejem a nap akkor kész...utána komoly fejfájás, majd az egész napom el van cseszve a fejfájással :(( Szegény Morzsika meg alig tud levedleni, szenved ő is, de legalább mostanában a locsolás alkalmával mindig fürcsizik :) Azért jó lenne már az eső, de eddig az látszik, hogy nem lesz. Pedig egy frankó viharnak örülnék!! :)

És sokminden kiderült...

Sok dolog kiderült a melóval kapcsolatban, amit ugye a főnök elfelejtetett mondani...de az alkalmazottak már nem. Az első napom elég érdekesen sikerült, már ugye a tudat, hogy dolgozni fogok lefárasztott, a másik, meg hogy plázában, tehát 11órát, aztán, hogy milyenek az új kollégák... Ezekbe nem vettem bele azt, hogy a csapat javarészt nagyon igazmondó kedvében volt és elmeséltek minden dolgot, hogy az nem úgy van, ahogy a főnök ígérte... Ilyenkor mit tehet az ember? Higgye el és gondolja azt, hogy tényleg kedvesek a többiek, mert jót akarnak azzal, hogy elmondják a dolgokat. Vagy gondolkozzak el azon, hogy ez eleve mennyi mindent elmondd egy boltról és az ott dolgozókról, ha az első ismeretlen embernek kitálalnak?!?! Ez mind mind jó kérdés.Szóval sokkénk ért a sok infó, hogy mi a szitu. Pedig, hogy mosolygott a hölgy és én mennyire örültem, hogy végre jó helyre kerültem, még a végén megtanulok lak-berendezni. Volt egy másik új lány, szintén Erika. Őt is máshogy vetté fel, meg engem is, mint kiderült. Bérben nem sokkal többre, nem is ez a lényeg, csak neki mivel volt lakberendezéses múltja, így neki mondták, hogy majd rendezgethet, ezért is kaphat többet. Ezzel nincs is baj, de már az első nap nem engedték meg az ötleteit véghezvinni, meg úgy eleve, hogy áll hozzá, hogy rendezkedik. Tehát már itt bibik voltak. Túl sokat nem szeretnék ezeken ömlengeni...sajnos bebizonyosodott az, hogy ha valami maszek kézben van, akkor ott kisajtolják az emberből a szart is, és persze kap egy pofont is mellé hónap végén, és esetleg némi pénzt is. Aztán az utolsó napon a héten jött egy olyan lány, aki már ott dolgozott kemény 3 hónapja!!!! és nagyon nem volt szimpi. Hisztizett, mint egy 5 éves, megkért dolgokra, de a vásárló előtt és nem túl szépen...aztán mikor hiányzott a kasszából némi pénz, ha nem is látványosan , de utalt arra, hogy esetleg én....na ezeket észreveszem és meg is jegyzem. Mondtam is, engem át lehet nézni, így fer, de nálam 2ezer ft-nál többet nem találnak, szóval az a 16e ami hiányzik az máshol lesz. Ja igen a kasszához való mindenkinek belenyúlása sem tetszett. Az overlandba megtanultam, ha te kasszázol, akkor csak TE kasszázol, mert ha baj van, TE tudsz gondolkozni, emlékezni, mi hogy volt. Hát nem logikus??? Itt nem. Itt az ülés miatt 2 óránként váltják egymást a kasszába, mert csak ott tudnak ülni. No mindegy. 3napot voltam, azt hiszem elég volt. Ja és másik Era már csütörtökön bedobta a törülközőt, lépett. javasolta nekem is, hogy tegyem, mert nem vagyunk odaillők, sokkal értelmesebbek vagyunk, mint akik ott vannak. És igaza volt. Öreg vagyok már a hisztizéshez, az elviseléséhez. Pedig tudom, egyszer muszáj lesz megbékélni ezzel, hogy most ilyen állapotok mellett az emberek többsége hisztizni fog és elégedetlen lesz...ahogy itt is. De azért lesz jobb!!! LESZ!!!UGYE?!?!?!?!

Meló

Szóval ugye, mint írottam nemrég, elkezdtem lelkesen melót keresni. Beadtam egy két helyre az önéletrajzomat, de eddig nem sok hírt kaptam a hogyantovábbról. Nemrégen pedig a Stile Interio-höz küldtem el, ami egy olasz design lakberendezési bolt, voltunk már ott párszor, de sose vettünk semmit, mert nem olyan árkategória. Na ők meglepően gyorsan vissza is hívtak, megvolt az interjú, nagyon kedves volt a hülgy akivel beszéltem, aztán csütörtökön meg már hívtak is, hogy akkor kedden mehetek melózni! Ez gyors volt! Pénteken elmentem az irataimmal, hogy bejelentsenek. Kedden kezdtem, vagyis tegnap. Maga a bolt jó, a westendben van ugyan, tehát kifogtam egy plázát végül, hogy megtudjam ki az igazak istene. Volt egy másik új lány, aki szintén Erika. Szóval a bolt jó, a lányok kedvesek, de túl sokat beszéltek....vagyis mondhatni látom benne a jóindulatot, de ez így első napra sok volt. Kiderült sok dolog, amiről személyesen a felvételin nem volt szó...a lopások után levonnak a fizuból, a kasszába  mindenki belenyúlkál( ami az Overlandnál bevált módszer volt, hogy senki nem nyúl bele, mert ha gáz van akkor ki lesz a felelős? mondjuk ez teljesen logikus, de itt más a szabály) hivatalosan 160órát fizetnek ki de 180órát melózunk.... szóval vannak dolgok, a tulajról pedig olyanokat mondtak a lányok, hogy tisztára megint az Overlandban éreztem magam. Másik Erika is tágra zárt szemekkel nézett, ezeket mi nem tudtuk, nem erről volt szó. Amellett, hogy azt is mondták hosszú távra keresnek ember, állítólag mi már nagyon az x-edikek vagyunk, mert nekik sose tetszettek az emberek. Szóval ennyi. Nem túl biztató, ráadásul ez a bruttó 93-ra bejelentés... nagy beszélgetőpartnerek nem lesznek sztem a lányok, mert nagyon sokszor azt vettem észre, hogy rákérdeznek vmire és amikor válaszolok, már tök másfelé figyelnek, ez kurvára nem szeretem!! Na mindegy, azért nem olyan rossz a társaság, majd csak lesz vhogy, de nem vagyok túl lelkes :(( Pedig azért örülnöm kellene, hogy van valami, igaz majd a belem kidolgozom ezért az éhbérért... :(
Azért megpróbálok úgy hozzáállni, hogy van ennél rosszabb is!
Viszont így, hogy a Lush visszaírt, hogy az állás még betöltetlen, és a szabadságolások miatt majd csak július második felében kezdik hívogatni az embereket, talán egy jel, hogy addig még megtudom itt milyen.
Jaj kérlek, csak legyen esélyem a Lushba, hogy megtudjam ott milyen és tudjak választani!!! Kérlek kérlek!!

Night at the museum

Vagyis majdnem! :)
Életemben először sikerült Marcit rábeszélni, hogy menjünk el erre a Múzeumok Éjszakája balhéra. Úgyis el szeretett volna menni a Természettudományi Múzeumba, mert régen járt ott, még mikor kisiskolás volt.
Megnéztem mennyi a belépő oda a felnőtt jegy jelen pillanatok állása szerint 1600ft. A Múzeumos karperec pedig 1500.-. Így is azt mondta, hogy baromság, ha csak oda megyünk, mert biztos megint sor lesz, mint az évek alatt mindig, de mondtam, hogy majd max még elnézünk a Terror Házába...
Nem tudtam, hogy ez a perec mire jó, meg mikortól jó... nekem az lenne logikus, hogy a kiválasztott múzeum nyitásától addig a hajnali 2-es időpontig, de nagyot tévedtem. Természetesen este 6-tól lehet menni, vagyis amikor a kiválasztott helyen elkezdődnek a programok. Szerencsére a Természettudományiban már 14-től voltak progik, így el is mentünk oda. Tök jó volt!! :)Régen engem sem érdekeltek ezek a dolgok, mikor a sulival mentünk kisiskolásként, mert akkor ez olyan muszájkirándulás volt és úgy persze, hogy nem érdekli a gyereket. De most, hogy felnőttem, már más szemmel néztem ezeket a dolgokat. Nagyon élveztem, és Marci is szerencsére. Miután itt végeztünk elmentünk a jó öreg kínaishoz az Arany János utcába, már-már törzshelynek mondható :)
Utána elsétáltunk a Deákra, ott pedig megnéztük a kisföldalattis múzeumot. Nem volt egy nagy szám, de mivel már addigra 6 óra lett, rengetegen álltak karperecet venni. Iszonyatos sor állt!! No de mi bementünk abba a kis zegzugos múzeumba...nem volt egy nagy szám, de legalább levegő sem volt.
Aztán irány a Budavári Labirintus, ahova olyan régóta el akartam menni, így alkalmam nyílt rá, mert amúgy a beugró oda 2ezer ropi/stück, szóval nem ócó. És milyen jól is tettük, hogy így ingyen be tudtunk menni!! Mert annyira szar volt, hogy ezért 5 ft-ot nem fizettem volna. Rengeteg ember, mert ha még csoportokban engedték volna be őket, de nem, mert özönlöttek. Fény is volt, pedig elvileg sötétben lehetett volna tapogatózni...no mindegy, így legalább tudom mire nem dobtam ki 2000ft-ot per stück.
Mindent összevetve szupi nap volt, mert jól éreztük magunkat és ez a lényeg!! Majdnem utolsó busszal jöttünk haza, annyira elmókázcsiztuk az időt. :)

Horgászolódás

És megint sikerült elmenni a horgásztanyára, Óbíródra. Szerencsére olyan volt ez az egy hét, hogy volt jó idő és rossz is..a rossz természetesen a számomra értékelhető vihart jelentette. Kedden egész nap esett, de nem szegte kedvünk a horgászástól, szerdán és csütörtökön meg hol esett, hol nem. :) Összességében csuda jó volt, csak hamar eltelt. Jó sok halat fogtunk, Marci fogott süllőt is, amit nem hittem el, én mertem ki a tóból, de nagyon fostam, hogy elrontok vmit és kifordítja magát. De végül meglett szerencsére!! :))) Sok pontyot is fogtunk, és több hal akadt a horogra, mint tavaly. :) Amikor Marcival sétálni mentünk szombat reggel, rengeteg madarat láttunk, olyanokat, amiket eddig én még sose. Gyurgyalagot és gyönyörűek voltak, tövisszúró gébicset, csuszkát, citromsármányt, barázdabillegetőt, rozsdafarkút, barátcinegét...és persze voltak olyanok is, amiket nem láttunk, csak a hangja után próbáltuk megtudni mik lehettek azok, de sajnos nem sikerült. Szerencsére a tavaly alig látott szürke gémek, most ott szálltak mellettünk, egy pár volt. Amit eddig még sose láttunk és azt hittük, hogy egy kicsi szürke gém, az kiderült, hogy bakcsó..én még sose hallottam ilyenről, mi azzal viccelődtünk Marcival, hogy az egy pingvin, mert ahogy ott áll a parton, meg a faágon nagyon olyan volt :)) Aztán láttunk a mezőn egy nagyon aranyos rókát is, ott bóklászott a lelkem, gondolom valami pockot keresett :)) Egy vörös mókus pedig elsétált mellettünk! :) Mikor Marci észrevette mozdulatlanul megálltunk, de álmomban sem hittem, hogy majd elindul felénk meg-megállva és végül elbattyog mellettünk. Annyira édes és puha volt, és tündéri volt, ahogy szaglászott a levegőben, hogy vajon mik lehetünk. :DD Szóval ezért megérte felkelni korán és elindulni végre a másik irányba. Jó messzire mentünk, vizet nem vittünk, úgyhogy a végén már vattát köptem, de megérte mindenképpen. Még annyira szívesen ottmaradtam volna, de eltelt a hét, jöttünk haza a mocsokba. De majd jövőre megint remélem megyünk!
Pusszancs

Igénytelenség..

Nem tudom mikor jött divatba, de egyre több csajon látom, hogy kikeni a körmeit faszán vörössel, meg feketével, meg sötét színekkel, de amikor megkopik, meg lepattogzik meg gusztustalanná válik akkor nem vesz róla tudomást, és ugyanúgy elmegy ügyes-bajos dolgait végezni a városba, vagy mittudomén. Ez annyira gusztustalan szerintem, hogy na. Igénytelenség, saját magára és környezetére. Én nem nagyon szoktam használni erős színű körömlakkokat, alapból nem a stílusom, inkább a pasztell színek, meg a szinte láthatatlan nude árnyalatok a kedvenceim, de ha már megkopik a vége, vagy az egyik körmömön valamiért nem maradt fent, de a többin még szinte friss, akkor is rohadtul zavarni kezd, és nem is megyek ki az utcára addig, amíg le nem mostam. Engem zavar, idegesít és olyan érzésem van tőle, mintha valami igénytelen csöves lennék. Nincs semmi bajom, látott az orvos már többször is, de egyszerűen nekem ez felfoghatatlan, hogy ma már hiperszuper körömlakklemosók sikítoznak értünk a drogériák polcain, hogy engem vigyél, és aki ilyen színeket használ tuti biztos van is otthon belőle, és még csak azt sem mondhatja senki, hogy 20perc egy lemosás...tudom a csillámos lakkokkal mindig szívás van, de az sem 20perc. Szóval nem értem tényleg, igazából minden dolog ahhoz, hogy az ember igényes legyen, és legtöbbször nem is hinnénk, hogy ilyen kis apró dolgokon múlik. Némelyik lánynak igazából mindegy volt, de voltak olyanok is, akik helyesek voltak, öltözékük is rendben volt és ezzel annyira elrontották az összképek...és nem hiszem, hogy csak nálam. No sebaj, úgy látszik ez a retkes emoigénytelenség mindenhova belopja magát apró mozzanataival.

Bejött a nyár!

Nem is olyan rég még volt egy kemény fagy, amikor sok virág és fa frankón elfagyott, de most megmutatta igazi arcát a nyár. Annyira nem rajongok érte, jó persze szeretem a jóidőt, meg hogy lehet napozni, de amikor már kibírhatatlanul meleg van és ki sem tudsz lépni az utcára, vagy kirándulni, az már nem annyira jó. A nyárban amúgy is a viharokat csípem, a villámokat, mennydörgést! :DD Na azok még váratnak magukra.
Szóval perzselő napsütés, új melegrekord beállítása, 33 fok. Vasárnap Imi hazajött és megkértem, hogy menjünk el a BauHausba venni mulcsot a mogyorófa alá, meg akartam nézni egy napernyőt is, mert ha ilyen idő lesz, akkor egy grammnyi árnyék sem lesz a füvön, ami alá ki lehetne ülni vagy feküdni anélkül, hogy szarrá égnél. Sajnos a tavaly ültetett juharfa(?) felmondta a szolgálatot, nem tudott megerősödni, így ki sem hajtott tavasszal, maximum köcsögtartónak lenne jó... :( Szóval jóformán már a kész a kert, mert vettünk Marcival hátra egy-két virágot a sziklakertbe, végre kaptam margarétát is óccón, mert eddig mindig rohadt drága volt és csak nagyokat lehetett venni :( Ez most kisebb és 450 volt a kertészetbe. :) Szóval hiányzott a napernyő, ezért gondoltam, ha már ott vagyunk körbenézek :)
Sikerült venni, igaz annyit filóztam felette, a szín, a stílusa, hogy kerek legyen vagy téglalapalakú...váhh, de végül egy téglalap alakú lett 200*300, natúr szín, ami inkább homok, halványbarna.... nem tudni :) 12995.-  Talpat nem vettünk hozzá, mert Marcit felhívtam és kérdeztem, azzal mi legyen, mire kitalálta, hogy majd megmérjük az átmérőjét a csőnek, és ledugunk vmi nagyobb átmérőjű csövet a földbe és abba tesszük. És így jobb is lett, mert nem rohad ki a tartó alatt a fű, és mivel be van ásva a föld szintjéig, így még a füvet is le tudom majd vágni, igazából nem is látszik, hogy ott van! :) Tök jó, mert így megspóroltunk 7ezer forintot még a tartóval. :))
Most, hogy így ki szoktam ülni reggelente, kis tejeskávémat elfogyasztgatom(remélem nem szoktam már rá) veszem észre, milyen jó kis kertünk van. Mióta madárbuzulásom van és etetem őket, egyre inkább azon kapom magam, hogy nem is az autók, vonatok zajára leszek figyelmes, hanem jobban feltűnik a madarak hangja és próbálom kitalálni melyik melyik lehet. :) Nem teljesen madárbarát a kertünk, sok okból kifolyólag, de azért nagyon igyekszem. A felüljáró és a vonat miatt, kevesebb madár fészkel itt, meg ugye vannak más okok is, mint pl. egy okos szomszéd, aki irigységből kiírtotta a csodálatosan elterjedt lilaakácot, mert zavarta, hogy ami tőlük hozzánk átfutott, az szebb, mint nála...no comment, agyrém. Szóval így télre nem nagyon lesz nekik menedék az etetőtől, de dolgozom rajta izomból, bár a növények növekedését még nem vagyok annyira pro, hogy befolyásolni tudjam :S Elöl pedig egy frankó kis Aquaparkot hoztam nekik létre, három virágcserép alátétből, azokban szoktam cserélni a vizet, így fürcsizni és inni is tudnak belőle. :) Szerencsére egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mert ilyen melegben és száraz időben, nem nagyon találnak vizet, de nálunk mindig lesz! :) Egereink is vannak, igaz mondhatnám, hogy azok kártevők, de mivel itt kint a komposztálónál találnak kaját maguknak, engem sem zavar, mert nem jönnek be, vagyis bent még nem voltak. És olyan kis helyesek, nagyon picurkák, igaz Morzsi már 2-őt elkapott, de biztosan vannak még páran. Békánk is van, annak annyira nem örülök, mert lehet, hogy tavaly Ő mérgezte meg Morzsikát, vagyis nem akarattal, de védekezésből lehet lepisilte, mikor Morzsi megtalálta és így eléggé megmérgezte szegénykémet. De ez van, majd ha nagyon durva lesz a sziccsuésőn, akkor leöljük. Így hát egyre több és jobb állatvilágunk van a kertben, a virágokra jönnek a méhecskék, a bogarakat, meg élősködőket a madarak eszegetik, mert ugye ideszoktak és idejárnak most is. :) Süni még nincsen, nyáron az is szokott lenni, de majd kiderül. A veteményes még kialakulóban, mert a palánták sem tudtak megundulni, ugye a fagy miatt, de majd veszünk maximum. A Fréziáim már kihajtottak és nagggyon remélem, hogy virágozni fognak idén, mert iszonyatosan hiányzik, tavaly valamiért nem tudtak kihajtani sem nagyon, szóval imádkozzunk a fréziáimért!!
Pussz

Irgum-burgum..

..hogy nem kapok magamra rendes cipőt!! :( Már évek óta keresek egy olyan cipőt, ami lapos talpú, balerina cipő, de mindig bajom van velük. :( A méretezés egyszerűen kikészít! Ma éppen vettem egy 36-os kék Tamaris balerinacipőt, ami bőrből van, de a jobb lábamnál a nagy lábujjamat nyomja, a másik lábamra viszont jó, ott nem vettem észre semmi aggasztót. A 37-esből pedig egyből ki tudtam lépni a jobb lábammal, szóval az meg eléggé felejtős volt. Igaz megpróbáltam egy talpbetéttel, de mivel megintcsak a nap közepénél jártam és rohangáltam eleget, már be volt dagadva a lábam annyira, hogy inkább ne úgy vegyek cipőt megint, mint amikor a Vagabondot vettem, mert azzal is megszívtam, rendesen..., azt is nap végén vettem és akkor éppen jó volt, aztán mikor reggel beleugrottam, már összement a lábam és kijártam belőle...még talpbetéttel sem volt jó.. :( Szóval megvettem ezt ami nyom, de nem tudom fog-e tágulni egy picit hosszában... áhhhh, nem hiszem el, hogy tényleg ilyen nyomi lábam van?? Viszont most a Glamour napokon vettem kedvezménnyel, és megkérdeztem az eladót, hogy mivan ha otthon próbálgatom, vissza tudom-e majd vinni, blabla...szóval ez a hétvégém van rá, ha nem érzem biztosra tuti visszaviszem, csak akkor megint az van, hogy mi a fenét vegyek helyette... :( pedig olyan kis szép egyszerű. Nagy szívás ez a cipővásárlás, legalábbis nekem. És érthetetlen, hogy a 38-38.5-es lábamra egy 36-os jó...

Na de tegnap vettem egy aranyos kis tornacsuka jellegű, de mégsem az cipőt a Humanicban. Ott is ákcijó volt, és bátorkodtam benézni Marcival, hogy olyan cipő után nyúljak, amit ő is jóváhagy :D. de végül olyat vettem, ami neki nem nagyon tetszik, viszont nekem kényelmes és tetszik is. Ennyi! :D

Na mára ennyit, megyek Legot összerakni! :D Pussz

Symbolban az élet...

Sose járok bulizni...Lehet, hogy sokan hülyének néznek, de egyszerűen nem vonzz maga ez az életvitel. Mondhatnám azt is, hogy öreg vagyok már az effélékhez, de nem mondom!! :D MÉG! :DD Mert amikor ott voltam, láttam furcsa dolgokat! :)

Szóval ismét egy pártira voltam hivatalos, ami a Symbolban volt. Ez szombat este volt, és a Magna Cum Laude lépett fel, egy élő koncertet adva. Erre pedig az angolosok, Györgyi jóvoltából ismét hivatalosak lettek! :) Nagy öröm volt VIP vendégnek lenni :D Szóval megint nagyon köszönöm Györgyi!! ;) Nagy nehezen sikerült lefixálni, hogy a buli előtt talizzunk vhol és onnan menjünk együtt, ne külön-külön. Így Daniella albérletében taliztunk 20kor a Ferenciek terén.Oda jött még Dóra és Ricsi, így mentünk 4-en. Jól elbeszélgettük az időt, kapunyitás az 22kor volt, így akkor még ott voltunk Daniellánál. Ricsi kissé felöntött a garatra és autópilótáról beszélt, aki benne lakozik és akkor jön elő, amikor már a rendes Ricsi berúgott. De autópilóta segít neki hazajutni és mindenre emlékszik amit csinál. De nem arra amit Ricsi csinál, hanem csak arra, amit autópilóta tesz!!! Szóval akkor már tudtam, hogy komoly éjszaka elé nézünk, de hátha tudom kontrollálni a helyzetet, hiszen nem egyedül leszek! :DD Beültünk egy 6x6-os taxiba, amit Dóri rendelt, volt vmi kedvezményes kódja és így nem mentünk olyan drágán :)

Mivel nem találtam magamnak rendes cipőt, (de ez a probléma már vagy 3 éve fennáll) a csizma meg túl meleg lett volna már, ezért maradtam a laza, bulizós verziónál, vagyis asics sportcipő, farmer, rövid ujjú póló. Kicsit lestem is, amikor a többiek csinibe jöttek, de hát ez van, így jártam. Na végül odaértünk és akkor láttam, hogy ez egy "elit" hely. Kicsit végigmértem magam, hogy lehet, hogy lesz némi gond a check-in-nél a dresscodeommal, de hát végülis VIP vagyok, vagy mi :D

Beléptünk a szentélybe, majd észrevettem, hogy a jelenlévők életkora a 16- erős negyvenesre tehető. A listán Daniella nem szerepelt, vmiért, de aztán hozzám írták úgyhogy nem volt gond. Megkerestük a ruhatárat, leadtuk a cuccokat és mentünk a lenti teremhez, ahol a koncert lesz majd, mert még nem kezdődött el. Pedig én már azt hittem, hogy mire odaérünk vége lesz, de látszik, hogy nem járok se koncertre, se discoba, így nem tudom az etikettet. :D Györgyit akkor még nem tudtuk elérni, mert hangzavarban biztos nem hallja a telefonját, az sms-re meg nem válaszolt, később kiderült, azért, mert már "jól" volt! :D Elkezdődött a koncert, ami nekünk annyira élvezhető nem volt, mivel egyikünk sem mondható fan-nak, egy számot ismertünk, vagy kettőt. Aztán a lenti tömeg miatt Daniella mondta, hogy nézzünk fent is körül, és persze egyből meg lett Györgyi is! :) Tényleg jól volt! :)) Meghívott minket egy italra, én koktélt kértem, ugye mert a gálaesten nem tudtam kipróbálni... Én nem tudom már mit kértem, mert nem emlékszem a nevére, így utólag megkeresve valszeg a Corkscrew lehetett, így elsőre elég erős is volt, egyszóval borzasztó!! Miután elolvadt a jég még kértem is bele, hogy hígítani tudjam, a lime-ot meg nyomkodtam, mint az állat, hátha jön még ki belőle valami lé és akkor nem lesz annyira alkohol az egész. Szóval jól belenyúltam. Ricsi ekkora már tuti, hogy autópilótává vált, mert kapott még egy kis pálinkát talán. :) Össze is táncolt ott magának két lányt a semmiből, nevettünk is rajta rendesen. :D A hajamról szegény nem tudott leszállni, mindig baszogatta, rá is szóltam mert már kicsit zavaró volt. :) Szóval arra is rájöttem miután Györgyi kifizette az 5 italt 10ezeré, hogy nem is biztos, hogy nagyon bánom ezt a nemjárokbuliba dolgot. Meg hát ugye azt vettem észre, hogy ezek a helyek a legtöbb embernek már nem arra vannak, hogy bulizzanak, kiengedjék a gőzt. Biztos vannak még ilyen helyek, de ma nem ezt láttam, hogy ez egy olyan hely lenne. Mindenkinek százszor fontosabb volt az, hogy a legtrendibb legyen, legtutibb sminkben legüberdurvább módon ment a faszverés, mind a lányok, mind a fiúk között. Na a nőknél inkább. Szóval nem sokan táncoltak, amikor vártam a többieket, akkor sem láttam sok embert táncolni, tényleg csak megjelentek az emberek, semmi más. Ugyan néztek engem többen is amikor táncoltam, nem tudom mire vélni, vagy azért lehetett, mert jól táncoltam, vagy csak azért mert eleve én táncoltam és nem ültem, vagy a ruhám miatt, vagy még ezer dolog... Viszont aki méregetett, hogy hogy nézek ki, a legtöbbtől szintén meg lehetett volna ez kérdezni. Amikor valaki már 40éves, vagy csak úgy néz ki a sok szmink miatt, és ráadásul a buliba úgy öltözik fel, mint aki 16 éves...hát elég érdekes kombó. Én úgy voltam vele, hogy valószínűleg most voltam ott először és utoljára..hacsak nem lesz megint ott vmi Györgyi szervezésében. Ezek olyan tapasztalatok, amikkel eddig nem találkoztam, mert nem voltam ilyen helyeken. Én jól éreztem magam, nagyon sajnáltam, hogy olyan hamar le kellett lépni, mert a többiek már mentek volna, de majd hátha lesz még alkalmam egy ilyen bulira, mert táncolni jó volt!! :)) Ja igen, ott a funky szinten voltunk, a másik az tücis volt, de attól okádom. :D Egyszóval szuper volt, és még a taxis is jó fej volt, még integettünk is egymásnak mikor elment! :)

Van tévénk!! :)

Mint már régebben írtam, egy marha nagy lehetetlenség és szerencsétlenség övezte a tévévásárlási szándékunkat. Szerencsére ugyanazt a tv-t sikerült megvenni, amit eredetileg szerettünk volna és ez a Samsung UE32D6530. Marci elment Gabeszkához és már mondtam neki, hogy ne költekezzen, mert mindig vesz valamit a Corában, általában legot, vagy vmi nagyon fontos dolgot. :) Szóval elmentek a Pólusba és bementek a Media Marktba, ahol megpillantotta Marci a tvnket! :) 175e ft volt és járt hozzá 4db szemüveg. Fel is hívott, de nem tudtam eldönteni, hogy mi legyen, mert sajnos közben elvesztettem a munkámat és így anyagilag nagyon oda kell figyelnem mire költök. De végülis rábeszélt, hogy vegyük meg és belementem. :) Mivel szemüveg nem volt, ezért azt nem kaptunk hozzá, de elméletileg szólni fognak majd, ha megérkeznek és akkor mehetünk értük. Na majd meglássuk! Szóval megvették Marciék és elhozták kocsival hozzánk. :) Annyira örültem neki, olyan kis lapos. Bár vegyes érzéseim vannak, mert igazából már pont nem érdekelt a dolog és nem villanyoz fel annyira a dolog. Így meg, hogy már nézem is, olyan mintha az a 2 év tv nélkül, nem is lett volna. Amikor be kellett állítani a csatornákat akkor természetesen előre kerültek a tudományos adók és a legvégére a kevésbé érdekes, agyszívó és butító adók, mint rtl klub és tv2. :) Az a jó az egészben, hogy azért annyira sokat nincs bekapcsolva a tv, mert megszoktam, hogy nincs, de ha megy akkor is a spektrum home-ot meg discovery-t nézzük. Csak idegesítő, hogy mindig ismételnek. Filmeket meg nem nagyon szedtünk le mostanság, pedig igazából azért is akartunk tv-t, hogy majd azon nézzük a filmeket. Viszont ugye lett egy új számítógép, ami már lejátssza a hd-s filmeket, így akár ezen is nézhetjük, de ha van tv, akkor... :) Most már szinte mindenünk megvan, ami kellett és nehezen jött össze, igaz a pénzünk is lecsappant, ezért már nem nagyon szabad költekeznem. Remélem azért a szemüvegekért még szólnak majd, hogy mehetünk, mert nagyon nem lenne így fer a dolog! Addis is nincs más hátra, mint előre! :)

Cupák

Az időjárásról

Biztosan rájöttetek már, hogy valamiféle időjárás-függőségben szenvedek...mert mindig írok róla valamit. Ez leginkább azért van, mert érzékeny vagyok a frontokra, hideg-meleg és kettős, valamint érzem az eső közeledtét és a szelet is. Ilyenkor legtöbbször rohadtul el kezd fájni a fejem, van amikor kibírhatatlanul és van amikor el tudok bánni vele. A kibírhatatlan formában jelentkező fejfájás általában hányással végződik, de van amikor megúszom, de mindenesetre nagyon rosszul vagyok tőle. Most ez lehet már beidegződés ennyi év után, vagy csak ténylegesen szarul vagyok tőle. Ha tehetem nem dobálom a gyógyszereket, mert tudom, hogy nem jó, már elterveztem azt is, hogy megpróbálok csak vitamint bedobni ilyenkor gyógyszer helyett, hogy megtudjam nálam ez a gyógyszerrel való fejfájáskezelés csak placebó, vagy tényleg szükséges..., de szerencsére vannak olyan időszakok amikor nem kell gyógyszer és elég bekennem a homlokom ezzel a sun breeze féle olajjal és akkor az elzsibbasztja a fejem és elmúlik..vagy sem, így hát ez a kísérlet megbukott, de majd nekilátok újra. Szóval ezek miatt állandóan nézem az időképet, mert azt tartom legmegbízhatóbb időjárás előrejelző oldalnak, így tudhatom, hogy fog-e fájni a fejem vagy sem. Bár sokszor az is előfordul, hogy ami ott van az nem következik be, de már megszoktam, hogy mindig nézem. :) Nyáron a legjobb, mert ugye imádom a viharokat és ha jön valami nagy vihar, akkor általában élőben követhető, és az tök izgi. :D Marci ki is van náha ettől a mániámtól, mert mindig nézem, hány fok van, lesz-e eső..bár mindig mondja, hogy ha fájni fog a fejem akkor fájni fog, nem tudok mit tenni ellene :D és milyen igaza van. Csak már megszoktam, hogy megnézem az időképet, ez van. :) na szóval, most van ugye február vége, és már a télből mennénk ki, de eléggé vicces az időjárás mostanság. Ugye lassan az ember ebben a éghajlati övben hozzászokik, hogy nincs fehér karácsony, mert a nagy havazások kitolódnak a következő év elejére..január, február ne adj isten március. Nincs ez most sem másképp , ugye írtam még a Gálaesten február elején, hogy akkor esett elég nagy hó! Nagyon örültem neki. Utána még jött egy kevés, de aztán hirtelen 15fok lett, volt ahol 20 is, és akkor mindenki örült, hogy jön a tavasz. Szerencsére olyan frankón beszívta a vizet a föld, hogy nem volt locspocs, azt ugye mindenki utálja. Kellett is a nedvesség, mert egész télen nem esett és még ez sem mondható annyi csapadéknak összességében, hogy megfeleljen egy átlagos mennyiségnek. Szóval mindenképpen jó volt, hogy esett. Délen helyenként az 50centit is elérte...ilyenkor mindig irigykedem... Na de a 15-20 fok után , ma megint esik a hó, és gyönyörűűű :)) Én örülök neki, még most is, semmi bajom vele, nem úgy mint egyesek akik teljesen kikészülnek ettől holott tél van még, bőnyállal! De azért jólesett tegnap kiülni napozni, mert tegnap még pl volt vagy 12fok frankó napsütéssel és egy kis széllel, ami délutánra erősödött. Szóval nem is biztos, hogy megbolondult az időjárás, csak mi nem szoktunk ehhez hozzá, bár hiányoznak a fehér karácsonyok, de nem tudunk mit tenni, hacsak nem a globális felmelegedés az oka ennek is...de akkor meg már amúgy is késő lenne globális változásra, mert az emberek nincsenek hozzászokva. beleszoktak az erős környezetpusztításba és szennyezésre és több generáció kellene ahhoz, hogy újra rászokjanak az emberek a környezetvédelemre. Félre ne értsen senki, én úgy érzem elég környezettudatos vagyok, bár persze ezen is volna mit fejleszteni. De amit az adott körülményekből ki lehet hozni azt megteszem. A családot is próbálom ránevelni, hogy szelektíven gyűjtsük a dolgokat, kicsit nehezen ment/megy, de csak csak sikerül/t. Inkább elvisszük Marcival a papírt meg mindenfélét, csak gyűjtsék ők is, és így már többet tettünk a környezetért. Komposztunk is van már 2-3 éve, oda visszük a zöld hulladékokat és azzal javítjuk a föld tápanyagtartalmát, amikor tavasszal zöldséget vetünk. Mert sikerült rávenni anyuékat, hogy legyen megint. Igaz elég kis területen, de legalább van! És nagyon jó érzés volt onnan eszegetni tavaly a koktélparadicsomokat, ami amúgy is rohadt drága a boltokban, ez legalább saját és mennyei finom!! :) Régen még sima cserepekben neveltük fel őket, de már tavaly sikerült nekik egy nagyobb helyet kitisztítani a sufni mellett, így ott nagyobb területen vannak és sokkal nagyobbra tudnak nőni is! :) Volt még répa is, meg bazsalikom, egy kis hagyma, de többnyire paradicsom volt, mert azt nagyon szereti mindenki. :) És persze mondanom sem kell, újra gyereknek érezheti magát az ember, mert látja ahogy a kis magból növényke fejlődik, nekem legalábbis nagy élmény mindig megfigyelni, hogy jön a virág a paradicsomon és utána már ahol virág van, ott pari lesz :D Eléggé lebutítva szőke nősen ez ilyen egyszerű :D A környezetünket így próbáljuk szépíteni, szerencsére Marci is élvezi a kertészkedést így sokat segít, neki is köszönhető a szép sziklakertünk is. Ebből a szempontból már nagyon várom a tavaszt, de szerencsére nem annyira betegesen, mint egyesek, mert szerencsére a téli depi ellen kitaláltuk a madáretetést, amit nagyon javaslok minden téli depis embernek, mert így ezzel el tudom foglalni magam és nagy örömet okoz a madárkák megfigyelése is. Igazán csodálatos élmény, próbáljátok ki! Szóval szép lassan így öregkoromra minden évszakban megtalálom a jót, a nyár az a napozásról, kirándulásról szól, az őszt azt amúgy is szeretem a kedvencem, ősz végét várom, mert akkor lehet etetni a madárkákat egész télen át tavaszig, tavasszal lehet palántázni, ültetgetni, kimenni kertészkedni és rendbe tenni a kertet és környezetünket, aztán pedig megint nyár van :D Úgyhogy most is örülök a havazásnak, mert jönnek is a madárkák serényen :)

Ennyit mára majd jelentkezem!

Goodbye Malév! :(((

Egy szörnyű esemény történt, igaz ez Február 3.-án volt. Történt ugyanis, hogy Magyarország Légitársasága a Malév csődbe ment! :( Ami annyit jelent, hogy nincs tovább, nem szállnak fel többet itthon Malév gépek. Nagyon megrendített a dolog, mert aznap reggel a rádióban én nem azt hallottam, ami a tény, vagy nem is figyeltem annyira, már nem tudom. Nekem úgy tűnt, semmi nincs csak szarban van a cég. De mire hazaértünk addigra kiderült, hogy ennél többről van szó! :( Végleg bezár a bazár és a gépeink már ma indulnak haza a lízingcéghez Írországba. Este indultak, szép sorjában, és kimentem fagyoskodni és potyogtak a könnyeim. Legbelül még mindig nem hiszem el, hogy ez megtörténhetett, azok a gépek, amik sokszor már unalmassá váltak most rettenetesen hiányoznak! Nem tudom leírni szavakkal mit érzek legbelül....aki nem szereti a repülőket, meg nem is érdekli ez az egész, az úgysem fogja megérteni, de aki szereti az tudni fogja. Most üresség van...nagy üresség és mély fájdalom. Mikor elindultak este a gépek utolsó útjaikra néztem az eget, és könnyekkel néztem, ahogy még egy utolsó lowpassnak nekiindul az első gép....hihetetlen volt. Ezek a gépek többet csak képeken köszönnek vissza ránk..hát nem szörnyű??!!?!?!?!? Sikerült ezt is elcsesznie valakinek. És rohadtul nem érdekel kinek, de sikerült. Ezzel az országban szerintem elindult egy domino, mert ma már elég nehéz elképzelni egy országot légitársaság nélkül. Legalábbis egy olyan országot, akinek 66évig volt légitársasága. Most, hogy nincs légitársaságunk és kicsivel később írom ezt a bejegyzést, így bizton mondhatom, hogy elindultunk a lejtőn lefelé. Már több légitársaság is megszüntette járatait Budapestre, pl. American Airlines, Hainan, Delta. Szerintem idő kérdése és az annyira nagyon örült Qatar is menni fog. Csak puszta kíváncsiságból megnéztem a TUI oldalát is, mi a helyzet az utazás terén, ugyanis ők rengeteg járatot a Malévvel oldottak meg...és hát igen, itt is látszik a domino effekt, ha befizetek is egy utat 200e-ért per orca, már akkor is baszcsizhatom, mert itthonról nem indul járat, a legközelebb is Bécs és az még a jobbik eset, mert van Frankfurt is. Most gondoljunk egy kicsit bele. RÉGEN: Befizetem az utat cakunpakke 300e 8nap/7éj, két órával indulás előtt kimegyek a reptérre, és utazom 3 órát és puszi. MOST: befizetem az utat 300e 8/7, ha fapadossal megyek ki Bécsbe vagy Frankfurtba akkor mondjuk + 40e, legjobb esetben és akkor oda is 2 órával hamarabb megyek ki, vagy megyek autóval, busszal szintén legyen az is 40e. Persze a Bécsi és Frankfurti járatra is 2 órával minimum korábban oda kell érni. Onnan az út már nem 3 óra lesz hanem 5-6-7 attól függ. Összegezve elbasztam egy napot a 8ból az utazásra és azt csak oda, még utána haza is kell jönnöm.... ja és 300eből lett 400e kb. Hmmm....erről ennyit.

Szóval igen, sikerült a kedves elftársaknak hazavágni a Malévot, ezzel egyidőben szerintem Magyarországot is! Azóta halotti csend van, alig jár gép és már kedvem sincs nagyon nézegetni a radart. Csak a búcsúzó fóniákat hallgattam meg, de azokon is elkapott a sírás. rossz volt hallani, ahogy elköszönnek a pilóták a szívem szakadt meg és nem csak az enyém. Szóval ennyi, szörnyű sokaknak ez gyásznap lesz a spotterek életében. És sokan még mindig remélünk...reméljük, hogy a gépeink hazatérnek....de sajnos nem fognak, ugyanis a hírek szerint a tulaj ízekre szedi majd alkatrésznek. :(((